top of page

Hírek

A tehenek számára a bemelegedett takarmány kimondottan káros – tegyünk meg mindent a hűvös, friss kukoricaszilázsért!

A kukorica ebben az évben a legtöbb területen jól fejlődik. Csak be kell silózni.

Mire legyünk figyelemmel?

A betakarítás optimális ideje

A kukorica optimális érettségi szintjének meghatározásához jól kell ismerni a különböző fenofázisokat. Az érés ideje függ a vetés időpontjától, a fajtától és az időjárástól. A növény szárazanyagtartalma kedvezőtlen időjárási körülmények között akár fél százalékkal is csökkenhet, ezért minden évben változik a betakarítás optimális időpontja. A cél a teljes növényre vonatkozóan 30-35% szárazanyag-tartalom, a cső tekintetében pedig 50-60% szárazanyag-tartalom. A túl korai betakarítás alacsony terméshozamhoz vezet. A keményítő ekkor még nem raktározódik megfelelően a szemekben, ezáltal alacsonyabb a kukorica energiatartalma. A túl magas víztartalom miatt a fermentáció során további beltartalom csökkenést okozhat a táplálóanyagok folyadékkal történő kimosódása.

A túl későn betakarított silókukorica nehezen aprítható, nem jól tömöríthető a megkeményedett, kiszáradt növényi részek miatt. Az újramelegedés és penészképződés kockázata az elhalt, különösen az elfagyott növényi részeken elszaporodó káros mikro-organizmusok (élesztőfajok) jelenléte miatt megnő.
Az ajánlott optimális betakarítási idő a viaszérés fázisa, amelynek több előnye is van. A jó tömöríthetőségnek köszönhetően gyorsabban képződik a tejsav, ugyanakkor megfelelő mennyiségű cukor és keményítő áll rendelkezésre a fermentációhoz. Az eredmény ízletes, magas energia-tartalommal rendelkező kukoricaszilázs. Amennyire lehetséges, heterofermentatív silótartósítók alkalmazásával előzzük meg az aerob körülmények között szaporodó élesztők és penészgombák elterjedését..

Optimális silózási technológia

A siló betárolása során is vannak olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Ha a kukorica zöldtömeg hozama várhatóan magas lesz, akkor érdemes meggondolni a vágási magasság növelését. A silóba kerülő alacsonyabb növényi szár arány miatt ezzel is növelhetjük a szilázs energiatartalmát.
Az optimális vágási magasság 5-8 (12) cm (elméleti tarlómagasság). Legfontosabb azonban a növény érettségi szintje. Minél magasabb a növény szárazanyag-tartalma, annál rövidebbre kell vágni a szecskát a jó tömöríthetőség érdekében. Ügyelni kell arra, hogy a túl rövid szecska kedvezőtlen irányba tolja el a szilázs szerkezetét. A szemroppantó beállítását is ellenőrizni kell, mert a tehén a roppantott szemeket tudja jól emészteni.

A siker kulcsfontosságú tényezője maga a silózás, azon belül a megfelelő tömörítés. Különösen fontos, hogy ne a szántóföldről érkező szállítójármű vezetője határozza meg a betárolás ütemét, hanem a tömörítést végző traktor vezetője diktáljon. Optimális silózás kizárólag megfelelő tömörítés mellett érhető el. Akkor mondható megfelelőnek a tömörítés, ha a tömörség meghaladja a 250 kg szárazanyag / m3 értéket. Ez oly módon érhető el, hogy egyszerre maximum 20-30 cm réteg kerül tömörítésre (a billenőkocsi terítse az anyagot a siló teljes hosszában). A tömörítő jármű tömege legyen körülbelül az óránként betárolt mennyiség egyharmada. A korszerű gépek vágási teljesítményének jobban megfelel, ha két jármű is tömörít vagy egyszerre két silót töltünk fel. A silókészítés utolsó mozzanata a gyors takarás, ha lehetséges, alsó réteggel is.

A fermentáció folyamata időt vesz igénybe. A siló megbontása előtt legalább 6 hetet kell várni. A kitárolás során ügyelni kell arra, hogy a silófal ne kerüljön meglazításra. Általánosan elmondható, hogy a siló méretének az állatállomány nagyságához kell igazodnia, csak így oldható meg a megfelelő ütemű takarmányozás, amelynek révén megelőzhető az újramelegedés. Nyáron a heti 2,5 m ütemű kitárolás az optimális.
Jöhet a betakarítás, reméljük az időjárás is bennünket fog segíteni!

bottom of page