Hírek

Magas fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszer – profit vagy propaganda?

A tejtermelők számára az utánpótlás jelenti a jövőbeli működés nyereségességét, ezért nagyon sokat várnak az üszőborjaktól. Az üszőborjak teljesítménye függ a menedzsment és a takarmányozás színvonalától, valamint a genetikai értéktől. Rövidtávon a takarmányozás és a menedzsment befolyásolható a legkönnyebben, ugyanakkor ezek a tényezők nagy mértékben meghatározzák az életteljesítményt. Állatainknak a legjobbat szeretnénk és valahol a háttérben mindannyiunkban ott motoszkál a gondolat, hogy a több jobb, és ha valamiből jó egy evőkanállal, akkor még jobb egy egész lapáttal. De ez valóban így van?

Magas fehérje bevitel = Magas teljesítmény?

A legtöbb magas fehérjetartalmú (>24% nyersfehérje) borjú tejpótló tápszer erre a koncepcióra épül, a magasabb átlagos napi testtömeg gyarapodás és a korábbi választás ígéretével. A tejhasznú ágazatban végzett számos kísérlet és tanulmány irányult arra, hogy alátámasszák ezeket az állításokat. A végeredmény egy igen fontos következtetés lett, amely szerint a magas genetikai háttérrel rendelkező állományok esetében már nem elegendő a napi összes fehérje szükséglet (g/nap) megállapítása. Gyakran elfelejtjük azt a kulcsfontosságú tényezőt, hogy a kiemelkedő súlygyarapodáshoz nem csak a fehérje és az energia mennyisége elengedhetetlen, hanem ezek aránya és egyensúlya is legalább ilyen fontossággal bír. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb koncentrációban vagy emelt mennyiségben itatott 20 – 22 % fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszerek jóval kedvezőbb és kiegyensúlyozottabb táplálóanyag- és energia-ellátást biztosítanak a borjak számára, emellett gyakran gazdaságosabbak is (Bartlett 2001).

Mi történik a választás után?

A magas fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszerekkel kapcsolatos legtöbb információ csak a rövidtávú minél magasabb testtömeg gyarapodásra koncentrál, általában az első 56 napra. A történet lényege, amiről nem nagyon beszélünk, hogy mi történik a borjúval a választás után, amikor a tömegtakarmányok emésztéséhez jól fejlett bendőre van szüksége. A sikeres választáshoz a borjúnak jól funkcionáló bendő kell. A bendő mérete önmagában nem jelent semmit, ha nem tudja hasznosítani a választás után etetett tömegtakarmányokat.

A tejhasznú állat fejlődése a bendővel kezdődik, de a borjú, illetve majdani tehén egész szervezetére hatással van. Születéskor a borjú mája hatékonyan bontja a glükózt (glikolízis: 1 molekula glükóz 2 molekula piruváttá oxidálódik), majd a bendő fejlődésével párhuzamosan a máj fokozatosan áttér a zsírsavakból történő glükóz-szintézisre (glükoneogenezis) (Baldwin et al. 2004). Könnyű elképzelni, hogy a nagyobb testtömegű borjúnak nagyobb a létfenntartó energia szükséglete, amit a kérődzők elsősorban illó zsírsavakból fedeznek. Az abrak etetése a bendőpapillák fejlődése szempontjából fontos, mert ha nem termelődik elegendő propionsav, akkor nem fejlődnek megfelelően a papillák sem. Ha a bendő élettani fejlettsége nem megfelelő, akkor nem tudja kielégíteni az anyagcsere szükségleteket, végső soron romlik az állat teljesítménye.

Hogyan tudjuk támogatni a bendő fiziológiai fejlődését?

A sikeres választás sarokpontja a megfelelő abrakfelvétel és az ad libitum elérhető ivóvíz. Számtalan tanulmány igazolja, hogy a választás utáni teljesítmény, amikor természetesen a takarmányozási igények is magasabbak, nagy mértékben függ a választás előtti indító táp felvételtől (Kertz et al. 2011). Az indítótáppal a tejpótló mellett további fehérjét viszünk be, a keményítő emésztése serkenti a bendő fejlődését. Az első hónap után nem javasolt a magas fehérjetartalmú vagy túlzottan magas koncentrációban bekevert normál tejpótló tápszer itatása, mert negatív hatással lehet az abrakfelvételre (Hill et al. 2008, Gelsinger et al. 2016). Az indítótáp legyen felkínálva a borjú számára már az első héttől kezdve. Ügyelni kell arra, hogy a négy hetes borjú már szívesen fogyassza az abrakot. A folyamatosan elérhető tiszta, friss ivóvíz elősegíti az abrakfelvételt (Kertz 2011). A víz a legkevésbé megbecsült táplálóanyag, de komoly szerepe van a bendő funkcionális fejlődésében és az abrak emészthetővé tételében, oldható részének oldásában. A borjú folyadék igénye nincs kielégítve a korlátozott tejitatással. A tej kiváltja a nyelőcső-vályú záródását és -helyesen!- az oltógyomorba kerül. Emellett fontos a bendő folyadék igényének kielégítése is, amit víz itatással lehet elérni.

A több feltétlenül jobb?

A magas fehérjetartalmú tejpótló tápszerek koncepciójának igazolására gyakran halljuk az érvet, hogy a „nagy borjú egészségesebb”, de az igazság az, hogy az „egészséges borjú nagyobb”. Az agresszív borjúnevelési programok, amelyeknél a táplálóanyag-ellátás meghaladja a felszívódási kapacitást, takarmányozásból eredő vagy ozmotikus hasmenést okozhatnak. Ez a típusú hasmenés a belekben visszatartott vízre vezethető vissza és bár nem valódi hasmenés, mégis kiszáradást okozhat vagy növelheti az egyéb patológiás eredetű hasmenések iránti fogékonyságot. Vogstad és munkatársai (2015) összehasonlították a 28 % és 20 % nyersfehérje tartalmú tejpótló tápszerek itatását.

A kísérlet eredménye az volt, hogy az átlagos napi testtömeg-gyarapodás a magasabb fehérjetartalmú tejpótló esetében magasabb lett (0.96 vs. 0.86 kg/nap), de a 28%-os fehérjetartalmú tejpótló itatása több mint 500 g-mal csökkentette az indítótáp felvételét, növelte az abnormális hasmenéses esetek számát, ugyanakkor nem volt jelentős eltérés a 35. napon a testtömegben. Ez tökéletes példája annak, hogy figyelembe kell venni a megfelelő fehérje / energia egyensúlyt, sőt, komoly mértékű pozitív hatást tudunk gyakorolni a borjú egészségére és életteljesítményére.
A magas napi testtömeg-gyarapodást erőltető itatási programok negatív hatással lehetnek az immunrendszer fejlődésére és az immunválaszra. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelő metabolikus programozás negatívan befolyásolja a későbbi teljesítményt, rontja a T-sejtek életképességét, ezzel együtt az antigén-reakció miatt az üszőknél megnő az ellést követő anyagforgalmi betegségek előfordulásának kockázata (Foote et al. 2007). Amikor a költség-hatékonyságot értékeljük, akkor a tehén életteljesítményét kell figyelembe venni, mivel a borjúnevelésbe fektetett költség a laktációk számára oszlik el.

Mi a legjobb befektetés?

A borjak teljesítményére irányuló tanulmányok alapján Gelsinger et al. (2016) arra a következtetésre jutottak, hogy a választás utáni menedzsment 97 %-ban meghatározta az első laktáció tejhozamát. Ez nem azt jelenti, hogy a borjúnevelés nem fontos, de kiemeli, hogy a borjút fel kell készíteni a választásra és a borjú növekedési teljesítményét az első laktációs teljesítménnyel kell minősíteni. A legjobb profit eléréséhez a termelőknek érdemes a borjú tejpótló-, illetve abrak-felvételét is nyomon követni. A Penn State University prediktív modellezése szerint minden 100 g/nap tejpótló por felvétel növekedésre 66 kg-mal emelkedett az első 305 napos laktációs tejhozam. Ez a tejhozam növekmény indító táppal kombinálva 138 kg-ra emelkedett. Nem kérdés, hogy megéri a befektetést!

Exkluzív ajánlatunk Önnek:

 

Egy paletta tejpótló tápszer vásárlása esetén 2 zsák Kälberkost-ot (starter müzli borjaknak) adunk ajándékba.
Ez az ajánlat 2018.01.31 éjfélig leadott megrendelésre érvényes.
Ezzel kapcsolatban kérjük keresse kollégánkat Róth József magyarországi képviselőnket.